Zone Női OB1
2009.05.17. Eger, Pásztorvölgy
Jv. Sashalmi, Rab

MEISE-Szolnok Cannibals 2-5 (1-3, 0-1, 1-1)

MEISE: Kis – Ambrus, Antal, Aux, Balla(1+0), Bartók(1+0), Gulyás(0+1)

Edző: Papp Péter

Végre elérkezett az utolsó meccsünk, ami egyben a legnehezebb is volt ebben az idényben. A Szolnok csapatát fogadtuk a PVGben. A helyzet siralmas volt: 6 játékossal kellett kiállnunk. Ez volt a kisebb gond, a nagyobb pedig hogy a 6 játékosból 4 hátvéd volt…. Szolnok ellen ez így nem túl szép kilátás. Nem is tudom hogy sírt vagy örült az ember amikor kinézett a jegyzőkönyvezető asztalhoz: egy komplett támadósorunk csücsült libasorban a palánk mögött. Szandi 2 mankóval érkezett, Liza már szemmel láthatóan jólvan a műtét után, viszont ami a legnagyobb szívfájdalmunk volt: immáron Norcsi is a sérültek táborát erősítette. 4 újoncunkra pedig– mivel ez OB1 volt sajnos nem számíthattunk.

Mindezek ellenére el kellett jönni és tisztességgel, fogat összeszorítva le kellett játszani az utolsó meccsünket. Katica és Timi fixen hátvédbe - Gabca centerbe - Bogi elől, Csilla elől és centerbe cserélt, Zsófi pedig szintél elől és hátvédbe cserélt ha szükség volt rá.
A taktika rém egyszerű (csakúgy mint az elmúlt meccseken): Antal Anitára és Vágó Anikóra nagyon odafigyelni – alapvetően védekezünk és a kontrákat be kell lőni.

Mint az várható volt az ellenfél rengeteget futott – tartotta a labdát és szép helyzeteket alakított ki. Nálunk ez csatárok hiányában jórészt elmaradt – viszont meglepően sok kontránk volt. Az ellenfél már 2vel is vezetett amikor Katica passzolt középre Gabcához, de kapufa lett a vége. Zsófi viszont nem gatyázott: megindult és a hosszúba lőtte gyönyörűen a labdát, majd az utolsó mp-ben egy hátulról beívelt labdát ő is kapufára tolt. Nemsikerült felzárkózni, de a játék képe nem volt olyan rémisztő mint ahogy vártuk.

Második harmadban nyomott leginkább a Szolnok – ekkor jórészt nálunk volt a labda, de a védekezésünk szinte hibátlan volt. Fáradtunk, néztük ahogy az ellenfél passzolgat – járatja a labdát. Ebben a harmadban nem sok helyzetet alakítottunk ki – volt 1-2 100%os ziccerünk – amit jószokásunkoz híven sikerült ismét kihagyni. Igazából a második harmadban nem sok közünk volt a játékhoz.

Nade egy ilyen borzasztó középső harmad után következzék egy annál jobb. A fáradtsággal mit sem dacolva – játékba lendültünk a szó szoros értelmében, viszonylag sokat támadtunk főleg Bogi volt elemében: egy kapufát és egy gólt jegyzett be a neve mellé, noés számtalan felé – mellé – kapusba lőtt labdát. Az ellenfél védői nem tudtak mit kezdeni a kapu alól való felkanyarodásaival. Szinte mindig ugyanúgy játszotta el a történetet. Ebben a harmadban élmény volt játszani de télleg!

Ellenfelünk megérdemelten vitte haza a 2 pontot, gratulálunk a győzelmükhöz.

„És végre befejeződőtt ez az idény” Rengeteg gond volt év elejétől kezdve (az első meccsünket úgy játszottunk az Szpk ellen hogy 2hónapja nem volt edzésünk…) és ez az edzés-terem mizéria az egész idény alatt kitartott. Arra pedig végképp nem számítottunk hogy félidőre szinte a teljes „rutinos” támadósorunk elfogy – valamint hogy februárban Szandi és Liza is műtéttel kiszáll. Az időben le nem jelentett meccsekről, és az emiatt elvett pontokról már ne is beszéljünk…

Mindezek ellenére becsülettel – 6-7 emberrel, egyáltalán nem szégyenkezve végigcsináltuk:  EGYMÁSÉRT, Petiért, Tamásért, a 4 kicsi lányért és legfőképpen MAGUNKÉRT lányok.
Ezek után pedig mindenki eltekinthet az elért helyezéstől – hiszen a végére egy dolog mindenképp megmaradt: a játék szeretet és tisztelete.

Jövőre ugyanitt – Szandival, Lizával, Norcsival és a 4 kicsi lánnyal kiegészülve vágunk neki a következő idénynek.

Tamásnak és legfőképpen Petinek pedig köszönet hogy ezt a küzdelmes évet végigcsinálták! A jövő év pedig a bizonyítás éve lesz hogy senki ne írja le ezt a csapatot.

Szép volt Lányok!

---Antal Gabi---