|
Játékszabályok
Szabályok és értelmezésük
Érvényes 2005. július
1-to~l
Nemzetközi Floorball Szövetség,
Szabály- és Versenybizottság
© Nemzetközi Floorball Szövetség
2005
Minden jog fenntartva.
Rajzok: Anna Eriksson
1 A JÁTÉKTÉR
101 A játéktér méretei
1) A játéktér 40 x
20 m-es, amelyet palánk vesz körül íves
sarkokkal, amely az IFF által hitelesített és
a megfelelo~ jelzéssel ellátott.
A játéktér téglalap
alakú, a méretszámok a hosszúságot
és a szélességet jelzik. A legkisebb megengedett
méret 36 x 18 m, a legnagyobb 44 x 22 m.
102 Jelzések a játéktéren
1) Minden jelzést 4-5 cm széles,
jól látható vonallal kell jelezni.
2) A középvonalat és
a középpontot jelölni kell.
A középvonal legyen párhuzamos
a játéktér rövid oldalával és
ossza azt két egyenlo~ méretu^ térfélre.
3) A bünteto~területek mérete
4 m x 5 m, amelyeket a játéktér rövid
oldalától 2,85 m-re kell kijelölni.
A bünteto~területetek téglalap
alakúak, a méretszámok a hosszúságot
és a szélességet jelölik, a vonalakat
is beleértve. A bünteto~területeket a játéktér
hosszú oldalaihoz képest középen kell
elhelyezni.
4) A kapusterületek mérete
1 m x 2,5 m, amelyeket a bünteto~területek hátsó
vonalai elo~tt 0,65 m-re kell kijelölni.
A kapusterületek téglalap alakúak,
a méretszámok a hosszúságot és
a szélességet jelölik, a vonalakat is beleértve.
A kapusterületeket a játéktér hosszú
oldalaihoz képest középen kell elhelyezni.
5) A kapusterületek hátsó
vonalai egyben gólvonalként is szolgálnak,
ezért a kapusterületek hátsó vonalán
a kapufák helyét is meg kell jelölni úgy,
hogy a két jelölés között 1,6 m legyen
a távolság.
A gólvonalakat a játéktér
hosszú oldalaihoz képest középen kell
elhelyezni. A kapufák helyét jelölo~ jelzéseket
a kapusterület hátsó vonalán a vonalon
lévo~ kihagyásokkal, vagy pedig arra mero~legesen
a vonalból közvetlenül kinyúló
rövid vonalakkal kell megjelölni.
6) A húzáspontokat a középvonalon
és a gólvonalak képzeletbeli meghosszabbításán,
a játéktér hosszú oldalaitól
1,5 m-re kell megjelölni.
A húzáspontokat kereszttel
kell jelölni. A középponton levo~ húzáspontok
lehetnek képzeletbeliek is.
103 A kapuk
1) A kapukat, amelyek az IFF által
hitelesítettek és a megfelelo~ jelzéssel
ellátottak, az elo~írt jelzésre kell helyezni.
A kapuk nyitott oldala a középpont
felé nézzen.
104 A csereterületek
1) A 10 m hosszú csereterületeket
a játéktér hosszú oldala mentén
kell kijelölni 5 m-re a középvonaltól,
ahol a cserepadok is elhelyezkednek.
A csereterületeket a palánk
mindkét oldalán meg kell jelölni. A területek
szélessége nem haladhatja meg a palánktól
számított 3 m-t. A cserepadok a palánktól
megfelelo~ távolságra legyenek és azokon
19 személy számára legyen elég hely.
105 A versenybíróság
és a bünteto~padok
1) A versenybíróság
és a bünteto~padok a csereterületekkel szemközti
oldalon helyezkedjenek el a középvonal mellett.
A versenybíróság és
a bünteto~padok a palánktól megfelelo~ távolságra
legyenek. Mindkét csapatnak külön bünteto~padja
legyen a versenybírói asztal két oldalán
elhelyezve. Mindkét bünteto~padon legalább
két személy részére legyen elegendo~
hely. A versenybíróság és a bünteto~padok
ilyen elhelyezésének megváltoztatását
a hivatalos szerv engedélyezheti.
106 A játéktér elleno~rzése
1) A játékvezeto~k jóval
a mérko~zés elo~tt elleno~rizzék a játékteret
és gondoskodjanak az esetleges hibák kijavíttatásáról.
Minden hibát jegyzo~könyvbe
kell venni. A rendezo~ csapat felelo~s a hibák kijavításáért
és a palánk megfelelo~ állapotáért
a mérko~zés folyamán. Minden veszélyes
tárgyat el kell távolítani a játéktér
közelébo~l, vagy puha borítással be
kell fedni.
2 A JÁTÉKIDO~
201 A rendes játékido~
1) A rendes játékido~ 3 x
20 perc, két 10 perces szünettel, amikor a csapatok
térfelet cserélnek.
Rövidebb játékido~re
– de nem rövidebbre, mint 2 x 15 perc - és szünetekre
a hivatalos szerv adhat engedélyt. A térfélcserével
egyido~ben a csapatok kispadot is cserélnek. Jóval
a mérko~zés elo~tt a hazai csapat választhat
térfelet. Mindegyik játékrészt a középponton
elvégzett húzással kell kezdeni. Abban az
esetben, ha a játékido~ végét jelzo~
órán a hangjelzés nem automatikus, a játékrész
végét a versenybírónak kell jeleznie
síppal vagy más, arra alkalmas eszközzel. A
szünet idejét rögtön a játékrész
végén kell elkezdeni mérni. A játékvezeto~k
feladata, hogy a szünet lejártával a csapatokat
a játéktérre szólítsák.
Ha a játékvezeto~k úgy gondolják,
hogy valamelyik térfél elo~nyösebb, akkor a
csapatoknak a harmadik játékrész felénél
ismét térfelet kell cserélni, erro~l azonban
a mérko~zés megkezdése elo~tt kell dönteni.
Ha a csapatok térfelet cserélnek, a játékot
a középponton elvégzett húzással
kell folytatni.
2) Tiszta játékido~t kell
mérni.
A tiszta játékido~ azt jelenti,
hogy az ido~t meg kell állítani valahányszor
a játékvezeto~i síp megszakítja a
játékot, és akkor kell újra elindítani,
amikor a labdát játékba hozzák.
Különleges játékmegszakításnál
három sípszót kell alkalmazni. A játékvezeto~k
döntik el, mit lehet különleges játékmegszakításnak
tekinteni, de minden esetben ezek közé tartozik, ha
megsérül a labda, ha a palánk részei
szétválnak, ha sérülés történik,
ha felszerelést mérnek, ha nem engedélyezett
személy vagy tárgy kerül a játéktérre,
ha a világítás teljesen vagy részlegesen
megszu^nik, és ha a mérko~zés végét
jelzo~ hang tévedésbo~l megszólal. Ha a palánk
részei szétváltak, a játékot
nem kell megszakítani addig, amíg a labda a kérdéses
rész közelébe nem kerül. Ha valaki megsérül,
a játékot csak akkor kell megszakítani, ha
komoly sérülés gyanúja áll fenn,
vagy ha a sérült játékos közvetlenül
zavarja a játékot.
A hivatalos szerv engedélyezheti
a nem tiszta játékido~ használatát,
ebben az esetben a játékido~t csak gól, kiállítás,
bünteto~ütés, ido~kérés és
a játékvezeto~k hármas jelzésére
különleges játékmegszakítás
miatt kell megállítani. A rendes játékido~
utolsó 3 percében mindig tiszta játékido~t
kell mérni. A játékido~t bünteto~ütés
alatt meg kell állítani.
202 Az ido~kérés
1) A rendes játékido~ alatt
mindkét csapatnak leheto~sége van arra, hogy egyszer
ido~t kérjen, amelyet rögtön, amint a játék
megszakad, meg kell adni és három sípszóval
kell jelezni.
Ido~t bármikor lehet kérni,
beleértve a góllal és bünteto~ütéssel
kapcsolatos eseteket, de ezt csak a csapatkapitány vagy
egy csapatvezeto~ teheti. A játékmegszakítás
közben kikért ido~t azonnal meg kell adni, kivéve,
ha ez negatívan befolyásolná a másik
csapat helyzetét, ekkor az ido~t a következo~ játékmegszakításkor
kell megadni. A kikért ido~t mindig meg kell adni, kivéve
gól után, amikor a csapat elállhat az ido~kérés
szándékától. A kikért ido~
indulását egy játékvezeto~i sípszó
jelzi, amely akkor hangzik el, ha a csapatok már a csereterületükön,
a bírók pedig a versenybírói asztalnál
tartózkodnak. Az ido~ végét egy másik,
30 mp-cel késo~bbi sípszó jelzi. Az ido~kérés
után a játékot a megszakítás
okának megfelelo~en kell folytatni. Büntetett játékos
nem vehet részt az ido~kérésben.
203 A hosszabbítás
1) Ha egy mérko~zés döntetlennel
ér véget, de az eredményt el kell dönteni,
akkor addig kell folytatni a játékot, amíg
az egyik csapat gólt szerez.
A hosszabbítás elo~tt a csapatoknak
joguk van egy 2 perces szünethez térfélcsere
nélkül. A hosszabbítás alatt ugyanolyan
szabályok szerint kell elindítani és megállítani
az ido~t, mint a rendes játékido~ alatt. A hosszabbítás
ideje nem oszlik játékrészekre. A rendes
játékido~bo~l megmaradt büntetések mérését
a hosszabbításban folytatni kell. A 10 perces meghatározott
ideju^ hosszabbításra a hivatalos szerv adhat engedélyt.
Ha a mérko~zés eredménye a 10 perces meghatározott
ideju^ hosszabbítás után is döntetlen,
akkor a mérko~zést bünteto~ütésekkel
kell eldönteni.
204 A meghatározott ideju^ hosszabbítás
utáni bünteto~ütések
1) Mindkét csapatból 5-5
mezo~nyjátékos személyenként egy bünteto~ütést
végez el. Ha a tíz ütés után
az eredmény még mindig döntetlen, ugyanaz az
5-5 játékos felváltva végez el bünteto~ütéseket,
amíg az eredmény el nem do~l.
A bünteto~ütéseket felváltva
kell elvégezni. A játékvezeto~k döntik
el, hogy melyik kaput használják, és a csapatkapitányok
között pénzfeldobással döntik el,
hogy melyik csapat kezdje a bünteto~ütéseket.
A csapatkapitány vagy a csapat egyik vezeto~jének
a feladata, hogy a bírókkal és a versenybizottsággal
írásban közölje a kiválasztott
öt játékos mezszámát és
a sorrendet, ahogy a bünteto~ütéseket el fogják
végezni. A játékvezeto~k felelo~ssége
biztosítani, hogy a bünteto~ütések a csapatkapitányok
által megadott sorrendben történjenek.
Amint az eredmény eldo~l a bünteto~ütések
során, a mérko~zés véget ér
és a bünteto~ütésekben gyo~ztes csapat
egygólos gyo~zelmét lehet elkönyvelni. A rendes
bünteto~ütések alatt a mérko~zés
eldöntöttnek tekintheto~, amikor az egyik csapat több
góllal vezet, mint ahány bünteto~ütése
van hátra az ellenfélnek. Az elso~ tíz bünteto~ütés
utáni további ütések során az
eredmény akkor tekintheto~ eldöntöttnek, amikor
az egyik csapat eggyel több gólt szerez, mint a másik,
miután mindkét csapat ugyanannyi ütést
végzett el. Az elso~ tíz utáni további
ütéseket nem kell az elo~zo~leg megadott sorrendben
elvégezni, de egy játékos csak akkor végezheti
a harmadik ütését, ha a csapatból a
többi kijelölt játékos már mind
ketto~t-ketto~t elvégzett, és így tovább.
A büntetés alatt álló játékos
is részt vehet a bünteto~ütésekben, ha
nem kapott végleges kiállítást. Ha
egy kijelölt játékos végleges kiállítást
kap a bünteto~ütések közben, akkor a csapatkapitánynak
egy addig nem jelölt mezo~nyjátékost kell kijelölnie,
aki helyettesíti a kiállított játékost.
Ha a kapus végleges kiállítást kap,
akkor a cserekapus helyettesíti. Ha nincs cserekapus, a
csapat 3 percet kap arra, hogy egy addig nem jelölt mezo~nyjátékost
felszereljen, de ez az ido~ nem használható bemelegítésre.
Az új kapust jelölni kell a jegyzo~könyvben és
a változás ido~pontját is be kell jegyezni.
Egy csapat, amely nem képes öt mezo~nyjátékost
kijelölni, csak annyi bünteto~ütést végezhet,
ahány jelölt játékosa van. Ez érvényes
az esetleges további bünteto~ütések közben
is.
3 A RÉSZTVEVO~K
301 A játékosok
1) Mindegyik csapat legfeljebb 20 játékost
jegyezhet be a jegyzo~könyvbe.
A játékost mezo~nyjátékosok
vagy kapusok lehetnek. Csak a jegyzo~könyvbe beírt
játékosok vehetnek részt a játékban
és tartózkodhatnak a saját csapatuk csereterületén
2) Játék közben csapatonként
legfeljebb 6 játékos tartózkodhat egyideju^leg
a játéktéren, akik közül csak egy
lehet kapus.
Ahhoz, hogy a játékvezeto~k
elindítsák a mérko~zést, mindkét
csapatból legalább 5 mezo~nyjátékosnak
és 1 szabályszeru^en felszerelt kapusnak kell megjelennie,
különben az eredmény 5-0 lesz a vétlen
csapat javára. A mérko~zés folyamán
egy csapatnak legalább 4 játékossal kell
tudnia játszani, különben az eredmény
5-0 lesz a vétlen csapat javára. Ha a pillanatnyi
eredmény elo~nyösebb a vétlen csapat számára,
akkor az az érvényes végeredmény.
302 A csere
1) A mérko~zés folyamán
bármikor és akárhányszor lehet cserélni.
Minden cserének a csapat csereterületén
belül kell történnie. A játékteret
elhagyó játékosnak át kell lépnie
a palánkon, mielo~tt a cserejátékos a pályára
lép. A pályát a saját csereterületén
kívül elhagyó sérült játékost
nem lehet helyettesíteni a játék megszakításáig.
303 Különleges szabályok
kapusok számára
1) Minden kapust a jegyzo~könyvben
jelölni kell.
A jelölés a lap szélére
írt G betu^ legyen. Az a játékos, akit kapusként
neveztek, ugyanazon a mérko~zésen nem szerepelhet
üto~vel rendelkezo~ mezo~nyjátékosként.
Ha egy csapat sérülés vagy kiállítás
miatt a kapusát egy mezo~nyjátékossal helyettesíti,
akkor legfeljebb 3 percet kapnak arra, hogy a cserét megfelelo~en
felszereljék, de ez az ido~ nem használható
bemelegítésre. Az új kapust jelölni
kell a jegyzo~könyvben és a változás
ido~pontját is be kell jegyezni.
2) Ha a kapus játék közben
teljesen elhagyja a bünteto~területet, visszatéréséig
mezo~nyjátékosnak kell tekinteni, még ha
nincs is üto~je.
Ez nem vonatkozik a kidobásra. A
kapus akkor hagyja el teljesen a bünteto~területet,
ha testének egyik része sem érinti a talajt
a bünteto~területen belül. A kapus mindemellett
a bünteto~területén belül felugorhat. A
vonalak a bünteto~területhez tartoznak.
304 Különleges szabályok
csapatkapitányok számára
1) Mindegyik csapatnak legyen egy csapatkapitánya,
akit a jegyzo~könyvben jelölni kell.
A jelölés a lap szélére
írt C betu^ legyen. A csapatkapitány személye
a mérko~zés folyamán csak sérülés,
rosszullét vagy végleges kiállítás
esetében változhat, és azt annak ido~pontjával
együtt a jegyzo~könyvbe be kell jegyezni. A leváltott
csapatkapitány ugyanazon a mérko~zésen nem
szerepelhet újból csapatkapitányként.
2) Kizárólag a csapatkapitánynak
van joga beszélni a játékvezeto~kkel, de
ugyanakkor a kötelessége segítenie is o~ket.
Amikor a csapatkapitány a játékvezeto~kkel
beszél, az történjen az elo~írt szabályok
szerint. A kiállított csapatkapitány elveszti
a jogát, hogy beszélhessen a játékvezeto~kkel,
hacsak nem a játékvezeto~k szólítják
meg, és a csapatnak nincs leheto~sége a játékvezeto~kkel
kommunikálni, kivéve, amikor a csapatvezetés
ido~t kér.
305 A csapatvezetés
1) Mindegyik csapat legfeljebb 5 személyt
jegyezhet be a jegyzo~könyvbe, mint a csapat vezeto~it.
Csak a jegyzo~könyben szereplo~ személyek
tartózkodhatnak a saját csapatuk csereterületén.
Ido~kérés kivételével a vezeto~k nem
léphetnek be a játéktérre a játékvezeto~k
engedélye nélkül. Minden edzo~i tevékenységet
csak a csereterületen belül szabad ellátni. A
mérko~zés megkezdése elo~tt a vezeto~k egyikének
alá kell írnia a jegyzo~könyvet, amelyen ezután
változtatni már nem lehet. Egy csapatvezeto~t, akit
vezeto~ként és játékosként
is bejegyeztek, a csereterületen történt kiállításhoz
vezeto~ szabálytalanságokkal kapcsolatosan bárilyen
vitás esetben mindig játékosnak kell tekinteni.
306 A játékvezeto~k
1) A mérko~zést két
egyenjogú játékvezeto~nek kell vezetnie és
elleno~riznie.
A játékvezeto~knek joguk
van félbeszakítani a mérko~zést, ha
nyilvánvaló kockázata van annak, hogy a játékot
nem lehet a szabályoknak megfelelo~en folytatni.
307 A versenybíróság
1) A mérko~zésen versenybíróság
mu^ködik.
A versenybíróság legyen
semleges és felelo~s a jegyzo~könyvvért, az
ido~mérésért, és ha lehetséges
a hangszórókon történo~ tájékoztatásért.
4 A FELSZERELÉS
401 A játékosok ruházata
1) A mezo~nyjátékosoknak
egyforma ruházatot kell viselniük, amely mezbo~l,
rövidnadrágból és sportszárból
áll.
A csapat összes mezo~nyjátékosának
ugyanazt a modellt kell viselnie. Ez a modell bármilyen
színkombinációból állhat, de
a felso~részek nem lehetnek szürkék. Ha a játékvezeto~k
úgy látják, hogy a két csapat ruházata
nehezen megkülönböztetheto~, a vendég csapatnak
kell ruházatot cserélnie. A sportszárat térdig
fel kell húzni, hasonló ruházatnál
és ha a hivatalos szerv úgy dönt, csapatonként
különbözzenek.
2) Mindegyik kapusnak felso~részt
és hosszúnadrágot kell viselnie.
3) Mindegyik mez legyen számozott.
A számok jól láthatók,
különbözo~ egész arab számok legyenek
a háton és a mellkason. A háton lévo~
számok legalább 200 mm, az elülso~k pedig legalább
70 mm magasak legyenek. A mezen akármelyik szám
szerepelhet 1-to~l 99-ig, de az 1-es szám mezo~nyjátékosok
számára nem engedélyezett.
4) Mindegyik játékosnak cipo~t
kell viselnie.
A cipo~ teremsportokra tervezett modell
legyen. A sportszárat nem lehet a cipo~n kívül
hordani. Ha egy játékos játék közben
elveszti egyik vagy mindkét cipo~jét, a következo~
játékmegszakításig játszhat
nélküle.
402 A játékvezeto~k ruházata
1) A játékvezeto~knek szürke
mezt, fekete rövidnadrágot és fekete sportszárat
kell viselniük.
Más színösszeállításra
a hivatalos szerv adhat engedélyt.
403 A kapus felszerelése
1) A kapus nem használhat üto~t.
2) A kapusnak arcvédo~ maszkot kell
viselnie, amely az IFF által hitelesített és
a megfelelo~ jelzéssel ellátott.
Ez csak játék közben
a játéktéren érvényes. A maszk
mindenféle átalakítása tilos, kivéve
a festést.
3) A kapus használhat bármilyen
fajta védo~felszerelést, de azok nem tartalmazhatnak
olyan részeket, amelyek a kaput szándékosan
takarják.
Sisak és vékony kesztyu^
megengedett. Mindenféle ragasztó vagy súrlódásnövelo~
anyag használata tilos. Semmiféle tárgyat
nem lehet a kapuban vagy a kapun tartani.
404 A csapatkapitány felszerelése
1) A csapatkapitánynak karszalagot
kell viselnie.
A szalagot a bal karon kell hordani és
jól láthatónak kell lennie. Ragasztószalag
nem viselheto~ karszalagként
405 Személyes felszerelés
1) A játékosok nem viselhetnek
olyan személyes felszerelést, ami sérülést
okozhat.
Személyes felszerelésnek
számítanak bizonyos védo~ és orvosi
felszerelések, órák, fülbevalók
és egyéb ékszerek. A játékvezeto~k
döntik el, hogy mi tekintheto~ veszélyesnek. Minden
védo~felszerelést leheto~leg ruházat alatt
kell viselni. Csomó nélküli, gumírozott
fejpánton kívül más fejvédo~
nem viselheto~. Hosszú szárú nadrág
viselése semmilyen formában nem engedélyezett
mezo~nyjátékosok számára.
406 A labda
1) A labda legyen az IFF által hitelesített
és a megfelelo~ jelzéssel ellátott.
407 Az üto~
1) Az üto~ legyen az IFF által
hitelesített és a megfelelo~ jelzéssel ellátott.
A nyél mindenféle átalakítása
tilos, kivéve a lerövidítést. A gripszalagot
a jelzo~vonal fölött szabad a nyélre tekerni,
de bármilyen hivatalos jelzést letakarni nem szabad.
2) Az üto~ feje nem lehet éles
és 30 mm-nél jobban meghajlított.
A fej mindenféle átalakítása
tilos, kivéve a meghajlítást. A meghajlított
fej görbületét a sík felületre fektetett
fej alsó szélének legmagasabb pontján
kell mérni. A fej cseréje megengedett, de az új
fej nem lehet gyengített. A fej és nyél találkozását
be lehet ragasztani ragasztószalaggal, de az legfeljebb
10 mm-t takarhat a fej látható részébo~l.
408 A játékvezeto~k felszerelése
1) A játékvezeto~knek mu^anyag,
közepes méretu^ sípot kell használniuk,
és legyen náluk a szükséges méro~felszerelés,
valamint a piros lap.
Másfajta síp használatát
a hivatalos szerv engedélyezheti.
409 A versenybíróság
1) A versenybíróságnak
minden olyan felszerelésro~l gondoskodnia kell, amelyek
szükségesek a feladatai ellátásához.
410 A felszerelés elleno~rzése
1) A játékvezeto~k döntenek
minden felszerelés elleno~rzésével és
mérésével kapcsolatban.
Elleno~rizhetnek a mérko~zés
elo~tt és közben is. A mérko~zés elo~tt
felfedezett nem megfelelo~ felszerelést, beleértve
a sérült, hibás üto~ket, a játékos
használhatja, miután kijavította azokat.
A személyes felszerelés és az üto~ kisebb
hibái (pl. Festési hibák és kisebb
repedések, amelyek kijavítása után
az érintett játékos folytathatja a mérko~zést)
kivételével, minden a mérko~zés alatt
felfedezett szabálytalan felszerelés az elo~írt
kiállításhoz vezet. A csapat ruházatával
és a csapatkapitányi szalaggal kapcsolatos szabálytalanságokért
egy csapat egy mérko~zésen csak egy kiállítást
kaphat. Minden felszerelési hibát jegyzo~könyvbe
kell venni. A mérés alatt a játékvezeto~kön,
a csapatkapitányokon, és a mérésre
odaszólított játékoson kívül
más nem tartózkodhat a versenybírói
asztalnál. Mérés után a játékot
a megszakítás okának megfelelo~en kell folytatni.
2) Az üto~ fejének és
nyelének mérése a csapatkapitány kérésére
történik.
A csapatkapitánynak joga van a játékvezeto~k
figyelmét felhívni bizonyos szabálytalanságokra
a másik csapat felszerelését illeto~en, de
ilyen esetben a játékvezeto~k döntik el, hogy
cselekszenek-e vagy sem. Mérést bármikor
lehet kérni, de arra csak játékmegszakításkor
kerülhet sor. Ha a kérés játékmegszakításkor
merül fel, arra azonnal sort kell keríteni, beleértve
a góllal és a bünteto~ütésekkel
kapcsolatos eseteket, kivéve, ha a játékvezeto~k
úgy ítélik meg, hogy ez negatívan
befolyásolná a másik csapat helyzetét.
Ebben az esetben a mérésre a következo~ játékmegszakításkor
kell sort keríteni. A játékvezeto~k kötelesek
felszerelést mérni a csapatkapitány kérésére,
de egy csapatnál csak egyszer lehet mérni egy játékmegszakítás
alatt. A mérés alatt a játékvezeto~kön,
a csapatkapitányokon és a mérésre
odaszólított játékoson kívül
más nem tartózkodhat a versenybírói
asztalnál. Mérés után a játékot
a megszakítás okának megfelelo~en kell folytatni.
5 SZABÁLYOZOTT HELYZETEK
501 A szabályozott helyzetekkel
kapcsolatos általános elo~írások
1) Amikor a játék félbeszakad,
azt a megszakítás okának megfelelo~en szabályozott
helyzettel kell folytatni.
Szabályozott helyzet a húzás,
a beütés, a szabadütés és a bünteto~ütés.
2) A játékvezeto~knek egy
sípjelet kell alkalmazniuk, az elo~írt jelzést
mutatni és megjelölni a szabályozott helyzet
helyét. A labda megjátszható a jel után,
ha a megfelelo~ helyen és mozdulatlan állapotban
van.
A játékvezeto~knek elo~ször
a következmény jelzést kell mutatni, majd a
lehetséges szabálytalanság jelzést.
Ha a bírók véleménye szerint nem befolyásolja
a játékot, akkor a labdának nem kell teljesen
mozdulatlannak vagy pontosan a megfelelo~ helyen lennie beütésnél
vagy szabadütésnél.
3) Egy szabályozott helyzetet nem
lehet ok nélkül késleltetni. |
.jpg)
